Marosvásárhely
    Targu-Mures
      Neumarkt

     Marosvásárhely a Mezoség délkeleti peremén, a Maros folyó két partján épült ki.
Tengerszint fölötti magasságága a Maros partján 310 m, de házai fölkúsznak
a 450 m magas Somos-tetore is. Rómániának csaknem földrajzi középpontja:
Bukarest és Nagyvárad között körülbelü félúton van. Megyei jogú város, Maros
megye székhelye, a város lakossága a mai napokban meghaladta a 150.000-et.
A város történetérol egy kevés információ:

    A Marosvásárhely belso területén és a környezo falvakban végzett ásatások
azt bizonyitják, hogy a Maros völgyének ez a része a kokorszaktól kezdve 
folyamatosan lakott terület volt. A népvándorlás korából is kerültek elo
különféle használati eszközök, de a város igazi története csak a középkorban
kezdödött. Egy 1316-ban kelt okmány tanúsága szerint a mai város helyén
már olyan település volt, ahol gabona- és állatvásárokat tartottak. A város
nevében ez benne van: a német kereskedok Neumarktnak(Újvásár), a görögök
Agropolisnak(Gabonavásárhely), a románok Tîrgu Mures(Marosvásár) nevezték.
A középkori latin okmányok Forum Novum Siculorum(Székelyújvásárhely) néven
emlegetik, és magyar neve a középkorban Székelyvásárhely volt.

Régi városkép: 

A város a XV. században lendületesen fejlodött, és nemcsak kereskedelemrol,
hanem kézmuiparáról is nevezetes volt. Aztán Marosszék székvárosa lett, és 
ez újabb lendületet adott fejlodésének. Jelentoségét az is mutatja, hogy 
falai között az erdélyi fejedelmek több országgyulést tartottak.

A XVI. században muvelodési centrummá lett a város. Laskai Csókás Péter
a XVI. század végén itt volt iskolaigazgató, és itt írta a tíznyelvu
Calepinus-szótár magyar nyelvu részét. Itt írta történelmi krónikáját és
emlékiratát Borsos Sebestyén(kb.1520-1584), a nevezetes Borsos Tamás
városbíró és diplomata apja. 1592-ben itt lett tanár Baranyai Decsi
Czimor János(1560-1601) neves humanista történetíró.

Hajdaní Fo tér:

Régi Rom.Kat.Pléb:

A város lakói tevékeny részesei és szenvedoi voltak a Mihai Viteazul
havasalföldi fejedelem meg a Báthori András erdélyi fejedelem közötti
harcnak, minek következményeként 1601-ben és 1602-ben a várost Basta
generális csapatai földúlták és fölgyújtották. Lakóinak nagy része 
akkor Brassóba menekült. 1605 útán a vár felépítése ujabb lendületet adott
fejlodésének, s hozzájárult az is, hogy Bethlen Gábor fejedelem 1616-ban
szabad királyi várost megilleto jogokkal ruházta föl. Ekkor kapta a 
Marosvásárhely nevet. Itt iktatták be az erdélyi fejedelemségbe több fe-
jedelmet is. 1659-ben II.Rákóczi Györgyöt, 1661-ben I.Apafi Mihályt, 1607
ben II.Rákóczi Ferencet.

Az 1848-49-es szabadságharcrból Marosvásárhely is kivette részét, Bem 
többször megfordult itt, és Petofi Sándor is innen indult a fehéregyházi 
ütközet színhelyére. Marosszék fölszámolása után, 1876-ban Marosvásárhely
 Maros-Torda vármegye székhelye lett, és az maradt a trianoni békeszerzodés
után is.

Jelenlegi városháza:

Városháza tornya:

Híres Kulturpalota 
a tükörteremmel:   

Kedves böngészo gondolom, hogy segitettem egy keveset önnek, hogy 
megismerhesse szülovárosomat. A viszontlátásra.

Szeretettel Nagy István László            2001.01.24.-én véglegesítve.

 Product by Laci Soft (C)2001