KLARISSZA NÖVÉREK

,,Az Ágacska Mária képmására diszkrét jel szeretne lenni Isten népe körében.Ezér kápolnánk titulusa Angyalos Boldogasszony. Máriával adunk hálát az Úrnak mindazért a csodáért, melyet már végbevit,ezért a kis Pünkösdért, melyet ebben a pillanatban megélhetünk , a minket egybegyüjto Szentlélekért, aki megadja,hogy az imádság hajlékává legyünk..''Marie-Béatrice apátno anya szavai - melyeket1995.augusztus 12-én hallhattak mindazok, akik részt vettek a klarisszákszécsenyi letelepedésének ünnepén,-ma is hiven tükrözik azt,amivé mindennapi életünket tenni kivánjuk.Diszkrét jelenlét...Mária...Pünkösd...az imádság háza...Diszkrét jelenlét:,,A Klarissza novérek?Oket nem nagyon ismerjük.Látjuk, hogy Szécsényben jelen vannak a templomban a szentmisén, de azután rögtön visszahuzodnak házukba..."Ilyennek látnak bennünket,Klarissza apácákat néhányan az itt élok vagy itt megfordulok közül.A másik leggyakoribb kép, melyet sokan öriznek rolunk csendes megjelenésünk az utcán,amit mindennapi imádságunkra indulunk a természetbe.Csend...viszahuzodás...Ez a két kifejezés konrétan jelzi azt,amit hivatalosan így fogalmaznak meg:Szent Klára Rendje monasztikus, kontemplativ rend.Szécsény Ágacskája tehát monostor(bár mint ilyen,nem független,hanem a Rameau de Siontol függö alapitás). Lelkiségében pedig ,,visszatérés a remeteségek forrásaihoz"Szent Ferencz szellemében, ami a cönobita és a magányos életforma egybefonodását célozta meg.Szent Klára Reguláját a Rameau de Sion Egyházilag 1989-ben elismert Élet-Statutuma szerint éljük.Ezt az irást a Szentháromságrol nevezett Marie-Paul apátno anya és a ,,Rameau"novéreinek elso nemzedéke fogalmazta meg,hogy meghatározzák számunkra a Krisztus-követésének ezt az áltluk megélt egyszerü és igen szük ösvényét.Életformánk,mint a Ferences Család minden tagjáé: a Szegény Kristus követése,azé,aki semmit,senkit,még önmagát sem helyezte az Atya szeretö akarata elé.Hozzá hasonloan mi is olyan emberekké akarunk válni, akikben Istenszabadon müködhet.Életünk és házunk konkrét szervezése ennek az isteni szabadságnak van alárendelve. Mint Klára,hétköznapi életünk minden elemét ugy tekintjük,mint a szegény és megfeszitett Krisztussal való egyesülés eszközét,egy Istenbe vezetö utat.Ezt szolgálják mindennpi imaóráink:az adoráció, a közbenjárás,imádságunk a természetben, Isten Igéjének hallgatása éppugy,mint a szentmise és a szent zsolozsma.Ám ezen a kb.nyolc órát kitevö imádságon túl a Regula azt kéri,hogy,,ne hagyjuk kialudni a szent imádság szelemét,melyet minden mulandó dolognak csak szogálnia szabad".Így válik imádsággá minden munkánk a házban,a kertben, a néhány novér által müvelt szobrászkodás,vagy ikonfestés..és Isten jelenlétében éljük meg mindenekelött a hozzánk jövö lelkigyakorlatozok, lelkibeszélgetésre jövök fogadását is.Mivel köztudatlan nem válalhatunk jövedelemmel járó munkát,meg kell emlitenünk,hogy az ezt szabályzo Statutumunk ma a Privilegium Paupertais szerepét tölti be a Rameau életében (a Privilegium Pauperum - amely Szent Klárát felmentete az alol, hogy a biztos megélhetést szolgálo kivánságokat birtokokat elfogadni kényszerüljön -volt egyébként a ferences család elsö irott és Roma által irásban jováhagyott dokumentuma mely a San Damiano monostor számára adatott évekkel Szent Ferencz regulájának irásos jováhagyása elött).E ,,statutum-privilegium" a mai világban szegánységünk garanciája. Konkrétan arra kötelezzük el magunkat Isten és testvéreink elott,hogy amennyire lehet,pénz nélkül élünk,mindaban ,ami élelmezésünkket illeti,semmi elöre meghatározottat nem vásárolunk,vagy kérünk, hacsak valami különleges alkalom fel men merül,ugyanigy teszünk mindent egyéb területen amennyire csak lehetséges.Egyáltalán nem akarunk növekedni gazdasági téren,és Szabályzatunk szerint nem lehet gépkocsink sem.A szegényseg nem önmagáért akart szegénység hanem jellé -é válik az igazi közösség jelévé:Krisztus és az emberiség communiojáé. Hogy ezt a minket meghaladó hivatást megéljük az Úr arra hiv bennünket, hogy Pünkösd után szemléljük Máriát.Ö hagyta hogy Isten müvei és Kristus misztériumai ujra és ujra felmerüljenek szívében és el-elgondolkodott rajtuk. Épp ezért soha nem tudja önmagát máskénk meghatározni,csakis teljesen függö szerepben:,,az Úr szolgálóleánya".Ö tanit meg minket egyedül Istenre támaszkodva járni utunkon,felnötté válva a hitben.Az Istennel való élökapcsolat növeli az emberi kiegyensulyozotságot,és lassanként elvezet a Kristusban való nagykoruságra. A szemlélödo szerzetesek élete sokak számára pazarlás.Mi is ez a közbenjárás,és hogyan veszünk ki mi, szemlélödök részünket Krisztus és Mennyasszonya mennyegzöjébol? Vajon csak menyasszony szerep jut nekünk? Nem veszi-e át valaki maga Mária is egyszer valaki másnak, a Völegény barátjának a szerepét?A magunk egyszeru modján igy szeretnénk megélni ezt mint mindnyájan mi is szembetaláljuk magunkat az igazi nyomorral, és minden szegényben,szükséget szenvedoben a Megfeszittet Krisztust ismerjük fel.De tudjuk hogy a lelkek sokaságának ugyanigy szükségük van élo vizre,kenyérre,világosságra.Mária Pünkösd után továbbadja az Apostoloknak,és a vele találkozoknak Jézus életének szeretetében egyedüláloan megértett tanitását ,üzenetét.Pünkösd:Ha Közösségünk máriás lekiségePünkösdre vezetho vissza,ez történetünkön is rajta hagya bélyegét.Marie-Paul anya 1979-ben egy francia és egy libanoi novérel alapitotta meg a sioni házat.Amihez késöbb csatlakoztak Klarisszák Francisaországból,majd egy ugandai monostor volt elöljároja, s egy ír novér. 1989-tol magyarlakta tereületekrol is érkeznek hívatások. Ma 12 magyar anyanyelvu növér tartozkodik az Agácskák közégbe.(6 ünnepélyes fogadalmas, 2 ideglenes fogadalmas, 2 novocia, 2 jelölt, nem számitva Obláta növéreinket). A "miért éppen francia monostor jött alapitani?" "Miért éppen Franciaországban léptek be a magyar növérek?" Kérdésekre talán Prohászka püspök úr szavaihoz folyamodva próbálunk választ adni: "Si Adalbertus non orasset, Hungaria Stephanum non habaret. Ha Adalbert nem imádkozik, Magyarországnak nincs István-ja !... Ne gondoljuk ezt túlzásnak: a lelkek, a kegyelmek világában épp ugy vannak láncolatok és sorok, öröklések és származások, mint a családokban..." Hogyan történt ez a mi esetünkben? "1956 - népünk belép a szabadságért vívott hosies harcába. 1956-Franciaországban, egy monostor kápolnájában még mit sem hallva az eseményekrol, Szentháromságról nevezett Márie-Paul klarissza növér imájába fogadja népünket... Beléptünk a szívébe... Ezentúl részt vállal történelmünkben..." igy fogalmazta meg ezt Közösségünk lelki aszisztense, fr.Papp Tihamér a szécsényi megnyitón...Évtizedekig tartó húséges imádságara az apátno választ kap...a '80-as években személyesen is találkozik a Franciaországban tartozkodó fr.Barsi Balázzsal...1989-ben, egy évvel azután, hogy megtudja, halálos beteg, megfogadja az elso magyar növéreket, és 1990 augusztus 31-én megáldva a leendo magyar alapítás homlokzati keresztjét, vikáriája, Sr.Marie-Béatrice- a jelenlegi apátno- keresésének engedelmeskedve, még o az, aki szeméylesen átadja St Klára Rendjének habitusát a két elso magyar növérnek. St Ferenc vigiliáján, amikor földbe helyezték a szentbeszédben ez a mondat hangzott el: "Úgy tünik, hogy a Szentlélek belevéste Marie Paul Anya életébe, ebbe az élo kobe az Ágacskák történetének iniciáléját..." 1990 novemberében a Növérek a Békérol nevezett Marie Béatrice Anyát választották apátnoül. Sion és 1989-ben alapított Champforier vezetése melett az új kelet-európai alapítás elolkészitése várta ot. Kialakitani a kapcsolatokat, helyet találni, bemutatni szemlélödo életünket egy olyan országban, ahol valamikor évszázadokon keresztül St Klára Rendje volt az egyetlen monasztikus noi rend, túlélve a török hódoltságot, a reformáció terjedését, és ahol a növéreket egyszerüen"magyar apácának" nevezték a országhoz való kötödéssük a rendbe belépo osi magyar családok leányai miatt, valamint mindazért a munkásságért melyet a magyar kultura terén véghezvittek. A mi néhy éve létrehozott alapitásunk jelenleg kettos feladattal találja magát szemben. Egyrészt tudatában lenni, hogy az Ágacskák lelki egységének megörzése végett megmaradjunk Pünkösdinek, egyetemes szívvel ami egyelore Közöségeink nemzetközi összetételén is meglátszodik, másrészt megtaláljuk, hogyan éljük meg az inkulturációt, megörizve és magyarországi életünkbe átültetve egy folyamatosan müködo, történelmi kényszer-lépésekrol megkímélt monostor hagyományát, és mindazt a lelki érzéseket melyet a második vatikáni zsinat által szorgalmazott "forrásokhoz való visszatekintésért" eredményezett. Az imádság háza:Ha a Zsinat visszküld minket az Isten kapcsolat primátusához, azt is kéri, hogy a monostorok ne csupán kiváltságos helyek legyenek az imádságnak, hanem nyissák meg kapuikat minden testvérük elött. Látjuk, hogy a gazdasági és társadalmi téren fejlödo és tétován egységet kereso világnak szükségfe van arra, hogy újra felölljenek ez evengéliumi értékeket. Az embereknek pedig újra rá kell találnia mély természetének forrására, valódi szellemi önmagára. Ferenc és Klára nyomdokain haladva, a szegénység megszabadít bennünket minden kisajátitási vágytól. Megtapasztaljuk azt a szabadságot melyet Krisztus hozott közénk a Földre, és melyet lehetové teszi, hogy tiszta szivvel, minden látszó szándék nélkük közeledjünk másokhoz. Ez az evangáliumi ingyenesség, melyet oly sokan keresnek, néha anélkül, hogy meg tudnánk nevezni. A csönd, a béke, mely egy monostor falai között lakozik, hívás arra, hogy az ember szíve mélyén egyedül találkozzon az egyedülvaló Istennel. Ezt fedezik fel, errol tanuskodnak a hozzánk ellátogatók: azok akik segitik mindenapi életünket, lelkigyakorlatozók, csoportok, gyerekek.. Kis túlzással talán igaznak mondható egyesek véleménye, miszerint: "Magyarország városai közül az egy fore jutó szerzetesek száma Szécsenyben a legmagasabb". Ezért is keressük, hogy a ferences család itt jelenlévo közösségei között melyik az a mód, ahogyan valóban saját karizmánk szerint fogadhatjuk az embereket. Jelenleg a nap egéssz folyamán lehetoségeket biztositunk kápolnánkba a csendes szentségimádásra. A Kánoni imaórák közül nyilvános a Laudes és a Vesperás. (Orömmel mondhatjuk mindazoknak, akik 1994-tol követhették utkeresésünket a Zsolzsma terén sokszor kissé furcsának is tartva azokat a probálozásainkat, amelyeket szintén az inkulturáció számlájára irhatjuk, hogy nagyon sokat haladtunka munkával, melyben sikerült a Panonhalmi Zsolozsmát a Liturgia Horarun zsoltárbeosztásához igazitani. Igy végül is egy igen szép és értékes és Regulánt eloirásaink megfelelo Officiumót nyertünk, amelyeket talán már készen adhatunk a jövöre alapitandó erdéyli Ágacska növérei kezébe). Fiatal lányok kérésére bevezettük a "monasztikus napokat", ahol az erre vágyok a Közösségel együtt élhetnek. Természetesen nem a klarisszák klazurjában laknak, de követik napirendünket, és résztvesznek életünkben: zsolozsma bevezetés az imádságba, munka, tanulás... Debora obláta növérünk kis hittasnosaink kérésére, akik 9-12év közötteik, a nyáron ugyanezt lehetové tesszük az ok számukra is. Ezen kivül szivesen fogadunk mindenkit csendes lelkigyakorlatra a remeteségekben, amint az már letelepedésünkkor felajálottúk a Ferences Család tagjainak is. Egy alapítástól kezdve körülbelöl öt évre van szükség, hogy Közösség valóban elfoglalja igazi helyét a helyi egyházban- mondta nekünk többször apátnönk, Marie-Béatrice Anya. És valóban az Úr egyre inkább segít, hogy a körülöttünk élök ne csupán megismerjenek bennünketm hanem elismerjenek, elfogadják hivatásunkat. Igy fordulva felénk, imánkat kérve egyre nagyobb huségre buzditanak, hogy a magunk egyszeru, Máriás módján szolgálatára legyünk Krisztus Testének.

FERENCES REND CÍMERE

                 

CSÍKSOMLYÓ ÁGACSKÁJA

"Orvendezünk, ha az Úr ilyenformán magával ragad minket a történelem sodrában., ha kegyelme által megnöveli számunkat Szent Egyházában, és új Ágacskáknak ad életet...imádkozunk, hogy mindig fennmaradjon a Rameau szelleme" (a Statutumból). Márton Áron püspök úr óta élt a vágy, hogy érdélyben újra telepedjen le egy monasztikus kontemplativ közösség.Mivel 1990-óta már három hívatás érkezett innen Marie Béatrice apátno és a "Rameau" -k konventuális káptalanja kedvezo választ adott a Közsség felé érkezo hívásra. Az elmúlt évek folyamán tett több látogatást után Csíksomylót választottuk az elso romániai alapitás helyéül mert, mint apátnonk mondotta:" itt a ferencesek komoly lelki hagyományt teremtettek, s igy elokészitették a terepet a szemlélödo jelenlét számára". A Szentlélek 1998 szeptember 30-án engedélyezte az alapítást. A Monostoroknak otthont adó területet a Ferences Rendhagyomány bocsátotta a klarisszák rendelkezésére, ezen a Kegytemplom mögötti területen indult el az épitkezés 1999 április 26-án. (A Gondviselésnek tudható be, hogy ez a nap egyben a Rameau de Sion alapitásának 20. évfordúlója.) Bukaresti látogatása alkalmával II. János Pál pápa a Monostor számár emléktáblát áldott meg. Az alapkövet a Pünkösdi búcsú ünnepélyes szentmiséje elött Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek úr helyezte el Maria Béatrice apátno anya, néhány növér és ferences testvérek jelénlétében.

Készitették: Szilágyi Zsolt & Nagy István László         2001.01.27.

Product by Laci Soft (c) 2001